www.tinka1.hu

 

 

 

Gyönyörű volt a délutáni napsütésben a tó, a cserszömörcés Rákhegy.

 

Iparkodtam már haza, amikor a  partról kiérve, egy nagy nem lakott, de bekerített telken, ahol számos kisebb állatot és tűzifát tartanak, egy őzike nézelődött  felém. Még a kutya sem tartotta vissza, ahogy szóltam hozzá, jött a kerítéshez , én meg fotózgattam a rácson át.  

 

 

 

 

Láttuk még párszor, de aztán eltűnt.  Lehet pörkölt lett belőle. 

 

Nagyon szép délután volt az ezerszer látott, ismert helyeken,     de     m e g u n h a t a t l a n 

 

8305 lépés   6.58 km     s elégetve mindössze  csak 258.22 kcal.

 

 

11.04.

 

Gaja-völgy

 

Gyönyörű napsütésben indultunk neki Negróval a Gajának. Régen úgy kellett betenni az autóba, indulás előtt. Most már nem is beugrik, szinte berepül.  

Ha késve is, de itt az igazi szép ősz. Nem lehet a látvánnyal betelni, de egy nagy gond van. A völgybe már nem süt be a délutáni nap. Szívem szakad meg!!!!!!  Délelőtt nem érek rá. 

 

 

 

 

Eredeti terv az volt, most csak simán végigmegyek  a völgyben, de változtatnom kellett. Olyan helyen, ahol még nem jártam, felmásztam a fény felé. Megérte!!   A sziklákról egy kis ösvényen elindultam, s gyanítottam hova vezet.  Úgy is lett,  vasutas pihenő a neve, hogy miért gőzöm nincs  A patak felett egy újabb szikláknál van egy pad, ahol voltam jó párszor, de két másik irányból.

 

 

 

 

 

Az innen való leereszkedés mesés volt. 

 

 

 

 

 

 

Visszatérve a patakhoz az Ádám-Éva fánál , innentől végigmentem. A képek közül alig tudok választani,. Jó 20 éve, amikor nagy divat volt őszi erdő+patak  poszter - nekünk soha nem volt- no, ezek a fotók oda valók lennének.  

 

 

 

Van egy nagy köves rész, ahol régen rengeteg muflon tanyázott. Utána következik egy meredek  sziklás szakasz. Egy darabig felmásztam. Valójában járható, de nagyon nehezen. Jövőre ezt szeretném felderíteni.  

 

 

 

 

 

Visszafelé  már kissé sötétebb volt, de a látvány így is csodás.

 

7367 lépés     6.06  km     237 kcal 

 

 

10.30.

 

Bodajk Kálvária hegy - Kesellő hegy - Szoborpark

 

Régen akartam ide eljutni, most érett be a terv.  A falu - igaz már város -  felett magasodik a Kálvária hegy. Stílszerű az elnevezés, hisz évszázadok óta  itt  a kálvária , búcsújáró hely. Van olyan híres, mint a szentkuti .  

Jó sok lépcsőn lehet feljutni a kápolnához, aminek érdekessége, nincs tornya. 

 

   

 

 

Innen pár stáció még betonozott úton vezet, utána kezdődik az emelkedő. Gyönyörű napsütésben ballagtunk kutyámmal. Ahogy emelkedtünk egyre jobban tárult ki a tér a falura és környékre. 

 

 

 

 

 

Kilátás fentről

 

 

         a falu , balra a homályban Mór                      Vértes - középen csókakői vár

 

Elhagyva a  kálváriát a falu szélére érve felmásztam a még magasabb Kesellő hegyre.  Különleges szép virágokra bukkantam.  

 

 

 

Kesellőről szép látvány  a Kálvária hegy, a kőkereszttel és az öt alakos szobor csoporttal.

 

 

 

 

 

Kár hogy a távolban nagy a pára. Jobbra volt  homokbánya látszik, középen a kincsesbányai hegyek.

 

Kesellő másik oldala levezet egy régen volt kőfejtőhöz , amiből aztán szemét telep lett. Ezt  több mint 20 évvel ezelőtt  az önkormányzat elvitetette, s átadta egy szobrásznak.  Barka László szoborparkot hozott itt létre. Még ma is kijár, de már ritkábban, már nehezebben dolgozik.  Szobrai jó pofák, sok a nonfiguratív, kész csoda ott nagy semmiben.  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

                                                                                          vandalizmus azért sajnos itt is dívik

 

 

Ezt a fehérvárcsurgói homokbányából szállítotották  ide, az idő volt a szobrásza.

Mivel a falu utcáin nem akartam bóklászni, így visszafelé is megtettem ezt az utat. Szép látvány volt ismét látni mindent. 

Megérte eljönni.  Nem nagy táv, sokat kell felfelé menni, a látvány káprázatos. Teljesen tiszta időben vissza kell még jönni.  autóval a falu kb. 15 perc. 

 

4657 lépés     3.25   km

 

 

 

 

10.28.

 

Kincsesbánya  Víztározó-Vontatóhegy  megkerülve

 

Az erdőbe,  velünk szemben  szoktam kezdeni  a kirándulást, oszt vagy a tó felől jövök vissza, vagy meredek hasadékon.

Most megfordítottam a dolgot. Először a a szokásos úton mentem a víztározóhoz, a kincsesbányai oldalon. Gyönyörű napsütésben körbefotózgattam a tavat, de most balra mentem tovább a parton.  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Régen a turista út is felvezetett a régi bányász , most ferencvárosi gyermek üdülőnél a Vontató hegyre. A tulajdonos váltás egyben  a terület teljes bekerítésével járt, ezért már csak a hegy lábánál lehet jelzett úton elhaladni.

Jelen esetben , mint mondtam a tó felől  mentem. A cél az Iszkaszentgyörgyről bevezető útig eljutni, ugyanis, amikor arról jöttem, lerövidítettem az utam. Most ezt akartam kipróbálni.  

 

 

a kezdet                                                        félúton

 

 mögöttem                                                                              előttem

 

Nincs ez olyan messze, de bebizonyosodott, jó döntés volt akkor nem a jelzett úton végigmenni. Visszafelé egy ritkábban használt úton jöttem megint. szinte velünk szemben értem ki az erdőből, de a régi utat csak az tudja, aki valamikor jártak arra. annyira benőtték a növények, sokszor nemigen láttam hova is lépek. 

 

 

 

 

Még mindig  zöldell minden

 

Az első fagy után vagyunk, de nem volt vészes. Egyedül a lampionvirág levelei fagytak el, azokat letéptem, a harangvirág igazi meglepetés.

 

 

 

 

 

harkály tintagomba, csak látvány gomba         ízletes tőkegomba - elvittem

 

 

Szép út volt, nem is olyan rövid, 2 nagyobb emelkedővel, egy meredek ereszkedéssel  tarkítva.

 

7435  lépés,  5. 88 km 

 

Lépésszámlálót régen szerettem volna. Olyat láttam, amit cipőre kell helyezni, de én sokat megyek bozótos helyeken, ezért ez szóba sem jöhet. Nézegettem, de valami normálisabb 10 ezer Ft felett volt, ez is tárgytalan.   Aztán 1x csak a Lidl-ben  megláttam,  egy álmaimban sem szereplő kis herkentyűt, s 2000.-Ft -t  már nem sajnáltam adni érte, s meg is érte.  

 

 

 

 

 

Ezt övre kéne tenni, de helyette én a nadrágom zsebébe rakom. Ütemes lépést számol, 70 cm lépéstávolságot állítottam be, így jön ki a megtett út, itt az 1.68 km   Jobb oldalon az elégetett kalóriát számolja, amihez kell még a testsúly  is 63 kg .  Itt  3.89 kcal.  

Ha ezt nézzük látni milyen elképesztő mennyiséget kell ahhoz menni, ha egy kis sütit akarunk ledolgozni.  Kis vigasz, csak sík terepre számít, emelkedőt nem tud. Viszont van benne idómérő óra, átlagsebesség, no meg ami tök felesleges rádió, ami fülhallgatóval műkszik. Nem azért megyek erdőbe, hogy rádiót bömböltessek a fülembe.  Ja, és tud különbséget tenni futás és gyaloglás között, de én is!!  Futás  részemről tárgytalan.  

Városba mentem vele a fotó mellékeléshez, mert épp elemet kellett cseréltetni. 

 

 

 

 

10.18.   10.20.  

 

Fehérvárcsurgói   Víztározó - Rákhegy - Kopaszhegy

 

Ha nincs sok időm, csak elszalad(ok)-(unk) a tóhoz. Ez a Fehérvárcsurgói víztározót jelenti, a kincsesbányai oldalon. Ennek tipikus jelképe a vízmélységet jelző kör alakú torony. Nem tudom van-e valami egyéb funkciója. Mindig jól látszik, régebben meddig ért a víz.

Ezerszer voltunk már erre, de nem lehet megunni.   

 

10.20.                                                                               11.10.  köd és víz egyforma

 

 

Szemben a Rákhegy,  ilyenkor vöröslik a sok cserszömörcétől. Jó gyakran látni, s követni a színeződést.

 

 

 

A gáttól jobbra a rákhegy alatt vezet tovább utunk. Ez egyben az országos kék túra egy része. Nevetséges milyen gyakran festették fel a jelzéseket a kövekre, hisz másfelé nem is lehet  menni.   

 

 

 

Kb. 20 m

 

 

 

Elképesztő mennyi harlekinkatica van meleg napokon  a köveken meg nálunk is a ház falán. Nagyon csípnek is. 

Innen kissé felfelé vezet az út a Kopasz hegyre. Fentről  látjuk az egész tavat, a végében a  Gaja-völgy, jobbra a Vértes , közepén  a Csókakői várral.  Balra a gát mögött a  Vaskapu hegy és a Vontatóhegy.  Mindez persze csak tiszta időben. 

 

 

 

Nem mind mostani felvétel, mert nem így fényképeztem, de nézzétek el ezt a szépséghibát. csak így tudtam a lényeget összeszedni. 

Innentől már csak egy két dimb-domb, s megkerültük a Rákheget. S gátőrháznál hagyjuk el a tavat, amit sokszor egy kisebb tó, vagyis az ártér követ. Itt nagyon sok madár talál remek élőhelyet. A Vízszint ingadozásától függ a mennyiségük, fajtájuk.  

 

 

 

Keskeny ösvényen jutunk ki a beton útra. Itt található a Becsali kocsma- kék túra bélyegző hely, s a horgász napi  jegyeket itt lehet megvenni+ egyéb kellékeket. 

Sajnos ma már nincs kijelölt fürdőhely, amikor 25 éve idejöttünk 2 strand is volt., az egyik a kincsesbányai oldalon, másik a fehérvárcsurgóin. Horgászni sem egyszerű, ellepték az egész tavat a bojlisok. Írtó nagy pénzeket szednek be tőlük, de egy hétig is ott vannak sátrakal, csónakokkal. fognak is rekord méretű halakat, évente megrendezik a 60 órás harcsfogó versenyt. Horgász újságban sokat cikkeznek róla, s egyre többen jönnek. Persze a faluban örülnek neki, mert a boltban vásárolnak nagy mennyiségekben, s nem 10 dkg parizert. 

 

 

 

09.25.-n akkora volt a víz, az útra telepedtek, nem győztük kerülgetni őket.

 

Ahogy elérjük a beton utat, el is hagytuk a tavat, s 1-2 kunkor után letérünk felénk a földútra, ahol végig csaholnak a kutyák míg haza nem érünk. 

 

Az egész út kb. 2.5-3 km, sok szintkülömbséggel.  Ha együtt megyünk jó egy óra az út, ha egyedül attól függ mennyit fényképezek, de 50 perc elég. 

 

Néha fel szoktam menni  Rákhegyre. 

Több irányból is megoldható, de legtöbbször a Kopaszhegy felől megyek, egy fenyvesen kereszetül. akkor érdemes felmászni, ha tiszta az idő. 

Látszólag az volt - 10.26.- de csak ott derült ki azért párás minden. Mivel 3 óra körül jártam ott, a nap teljesen szemből fénylett. Elég kísérteties lett a szemben levő hegy a gáttal és a tóval. 

 

 

 

 

 

 

 

10.19.

 

Székesfehérvár    Sóstói  tanösvény

 

Délelőtt eső, köd mire hazaértünk persze kisütött a nap. Autóm és fényképezőm kint maradt. Így elindultam  gyalog a Sóstóra, ami kb. 1.5 -2 km-re van tőlünk.

Egy ékszerdoboz a város szélén. Nagy forgalmú út  - Sárkeresztúri, 63-as-  mellett van az egyik bejárata. Autóval itt szoktam bemenni, de gyalog tudok kis ösvényt, ahol előbb bejutok. Az egész terület természetvédelmi terület. 

Van itt minden, nádas, kilátó, bejárat a nádhoz, majd sík szabad terület, kiserdő, rét, fenyves, stb.. Tájékoztató táblák  ismertetik milyen növények, madarak, láthatók itt. 

Sőt, itt a Videoton pályája, ezért hívják Sóstói stadionnak.  Mondom, hogy egy csoda, kb. 20 éve alakították  ki a tanösvényt.

Mivel fényképezőm nem volt, előástam a 10 éves kis masinám, de nem úgy fényképeztem hogy itt mindent be tudjak mutatni. Ráadásul jól megszenvedtem vele , már nem is tudtam hogyan is kell használni. Ez lett belőle.

 

 

 

 

 

kócsag torony                            ezt látni a toronyból 

 

 

 

a fehér tető az öttusások telephelye                        Videoton stadion

 

 

Az öttusások szoktak itt lovagolni, futni. Most 1 lány futkározott.

 

 

 

 

 

 

 

Zöld tanya - erdei iskola                               a túzok védelmének éve

 

 

erdei szömörcsög                                     gyapjas tintagomba

 

 

 

közönséges gyújtoványfű                       szöszös   ökörfarkkóró

 

 

 

6 km a tanösvény, de le-letértem onnan, s oda-vissza  kb. jó 10 km-t mentem, de sima terület,  nem nagy kunszt. Szép délután volt. 

 

 

 

10.14.

 

Gaja-völgy

 

Minden évszakban csodálatos   a Gaja patak völgye, mely jó pár km-en kanyarog egy szurdokban. Gyalog és biciklivel is jól járható, de csak egyik oldala. 

Minden hónapban legalább 1x itt vagyok. Érdekes követni a patak vízállásnak változásait és a környezet átlakulását. 

Sokszor nem is érek végig a patak partján, mert sokfelé le-le lehet réni, amit előszerettel meg is teszek. Negró kutyám is imádja. Nem gond hol igyon. s ha megérzi az indulást, nem leeht vele bírni. Ugrál, ugat, szinte repül be az autóba, pedig eleinte úgy kellett  betenni. Naggyon belejött..

 

Azért ősszel a legszebb, ekkor még csak alakultak a színek.    - nov. 3.-n írom a beszámolót-  lassan újból megyek, csak legyen már vége ennek a nagy ködnek. 

 

 

 

Fehérvárcsurgó felől itt kezdődik a patak, amin 2 hídon leeht átkelni. Egyik gyalogos, másikon autók is mehetnek, de csak kizárólag az erdészek és vadászok.  

 

 

 

 

 

 

Gaja patakot elhagyva

 

 

 

 

 

           Alba Regia forrás                                                                 Pisztrángos tó

 

 

Ez most    5273 lépés         4.31  km

 

 

 

10.12.

 

Iszkaszentgyörgy kastély - Kastélybirtok tanösvény 

 

Fehérvár felől ahogy haladunk  Kincsesbányára messziről virít Iszkaszentgyörgy falu felett a kastély. Valamikor régen voltam ott, benne, de a tanösvényen még nem jártam.

 

Az októberi nyár folytatódott, bemelegítés után kutyámmalelindultunk. A múltkor eldöntöttem, ha ismeretlen helyeken járok, egyértelművé teszem mit keresek arra, így vittem a túrabotomat. 

 Pontosan nem tudtam merre is vezet az út, ezért a gesztenyesor melletti földút utáni tisztáson on álltam meg. 

 

 

 

 

 

Kissé meredek dombon feljutva - másik csapat tehenek mellett- eljutottam a temető felé. No, kicsit dühöngtem, máskor idáig szoktam autóval jönni, s innen indulok fel a fenyvesbe..

Itt szoktam látni egy kis táblát, Kastélybirtok tanösvény.  Csodák nincsenek, a kastély felé mutatott a nyíl, így átérve a műúton  felballagtunk a kastélyba.

 

 

Itt van az általános iskola, jöttek-mentek a  népek  szavazni. ekkor volt az önkormányzati választás. Várni kellett a fotóval, míg kiballinkáztak onnan. 

 

 

 

 A kastély neve kissé komplikált. 

 

Amadé-Bajzáth-Poppenheim

 

A főbb  tulajdonosok neve időrendben. 1730-ban kezdték építeni, s mindenki bővítette valamivel. Ezért kicsit fura a kinézete, de ez legalább teljes állami tulajdon, nem is adható el. Gyerekek szeretnek ide iskolába járni. Tér van bőven, megtanítják nekik  a tanösvényen élő növény,állatvilágot stb.. Kész Paradicsom. 

 

Érdekesség - Bajzáth veszprémi püspök volt, s az utolsó általános  iskolai találkozónkon volt itt valami évforduló. Egyik osztálytársunk Bajzáth  - Éva- itt volt a nővérével, mert valami  leszármazottak. 

 

 

 

 

 

 

 10 állomásból áll a tanösvény, de a kastély a 4. állomás. Innen indultam, de nagyon elment az idő. a végén levágtam az utat, így még vissza kell majd mennem!! 

 Nem fog nehezemre esni...

 

Erdős részre vezet az út, de nagyon kis hangulatos régi hídon mentem, passzió volt erre haladni.  

 

 

 

 

 

 

 

 

Ezután egy nagy emelkedőn kellett felkapaszkodni, s teljesen más táj, más világ. Az egész tanösvény leglátványosabb része a

 

 

Piramiták 

3 részből áll. 

 

 

 

 

Kőasztal

 

 

 

 

kilátó

ahonnan ezt látni

 

 

 

 

+ a kőbánya, amit kihagytam és tőle jobbra lévő rész naggyon nappal szemben volt, reménytlen eset.

 

 Látszik a telepített fák sora. A grófok sok nem honos növényt telepítettek ide, de legalább szép, gondozott parkot alkottak. Mára az erdészet kezdi kiszorítani a nem honos növényeket, teret engedni a tölgynek,  galagonyának, kökénynek, stb.

 

 

 

 

 piramis

 

Egy öngyilkos gróf emlékére állította  a piramist a grófi család.  Tavaly újították fel, ezért néz ki ilyen újszerűnek.   

 

 

Innen ellátni a falura a kastéllyal és a távolban még Fehérvár is látszik. Persze régen mesésebb volt a kilátás. 

 

 

 

 

 

 

 A tanösvény hétvégi házak, szőlők között vezet tovább.  Jó nagy kerülőt tesz, de ezt már lerövidítettem, s mentem vissza a rövidebb úton, Hogy biztos legyek benne tényleg a rövidebb legyen, megkérdeztem a házaknál kint lévő emberektől. 

 

Nagyon szép út, csak azon sopánkodtam csak most kerültem ide.

 

 

 

idilli hangulat a hétvégis övezetben  

 

Rohadt tehenek most is egész kint voltak, pedig ez már másik csapat, de legalább saját területükön voltak. 

 

 

 

 

7604  lépés    6.36  km  

 

 

10.10.

 

Duzzogó fürdőrom

 

Régóta szerettem volna megnézni a két falu - Iszkaszentgyörgy-Kincsesbánya - között lévő fürdő még megmaradt romjait. Nem tudtam pontosan hol is van, de csak kiderítettem. 

Iszkaszentgyörgy utáni gesztenyesorból jobbra vezet a Z jelzés. Pontosan nem tudtam a távolságot sem, de nagy melegben nekivágtam, nem nagy távolság.

 

Valójában egy kis erdőben vezet az út, de ez közvetlenül a tehenészet mellett van. Ott volt sok tehén, s bámultak rám rendesen. A bika bőgött, ezek a marhák meg mentek utána és utánam.

 

 

 

Nagyon nem izgatott, a villanypásztor feltartóztatja őket.  Igen ám, de 1xcsak lezárták az utat keresztbe drótokkal. Bozót miatt nem lehetett másfelé menni, kénytelen voltam átmászni.  Jobbra nagy rét, messziről virító  nagy gombákkal.

 

 

gyapjas tintagomba

 

addig ehető, amíg fehér

 

 

 

Lefotóztam, indultam vissza az útra, s teljes suttyomban ott álltak a tehenek. Gyorsan szétnéztem, s egy nagy letört fadarabbal dobáltam őket, s kiabáltam menjetek innen!!.  S lőn csoda, ballagtak vissza.

 

Nem sokkal később ki is jutottam  egy normál útra, de ott egy  drótkerítés.  Balra birkákat tartanak, ott azért van kerítés.

Szerencsére megláttam  a romokat, így megint átmásztam.  Kutyát is fel kellett vennem, áttenni. ekkora kerítésen nem tud átjutni.  Széles normál út végre. Meglepően sok minden megmaradt a több száz évig működö 28 fokos sok ásványi sót tartalmazó fürdőből. 

Sok helyen tört fel  a meleg víz, az iszkaszentgyörgyi  kastélyhoz tartozott annak idején. Az egész fürdőt kőkerítéssel vették körül, amire borostyánt futattak.  Középen volt egy  ovális nagy medence, s több kisebb.  

Az 50-es években az intenzív bányászat - bauxit-  miatt elapadtak a források, azóta csak romlik, romlik.... 

 

 

 

 

 

 

Most vadszőlő van rajta. Jól körbejártam, de azért óvatosan , hisz a nagy gazban nem látni milyen a talaj. Valójában tavasszal ,vagy késő ősszel lombok nélkül jobban látszanak a maradványok, de így meg szebb szerintem. 

 

Még kicsit bóklásztam a környéken, megnéztem merre halad a Mohára vezető út.Visszafelé tartva a tehenektől másfelé akartam menni, de nem lehet. A birkások is lezártak és bekerítettek mindent. 

Nem értem, hisz rendes túrista út a Z is, sőt teljesítmény túrákat szoktak erre rendezni. Székesfehérvárról Várpalotára 40 km-es túra, aminek nagy hagyománya van.  

 

Szerencsém volt, tehenek már elvonultak, így gyorsan és simán kiértünk. Negrónak nagy margarinos kerek dobozt vittem, amibe öntöttem a Szentkirályi vizemet- azt szoktam inni- s nagyon lefetyelte. 

 

5387 lépés   4.47 km   +  1 írtó nagy kullancs a nyakamba. Úgy mászott, mintha légy lett volna. Nem volt érkezése belém fúródni. 

 

Jó hogy elmentem, de ebből elég is volt ennyi. Tök sima terep, nem az én világom. 

 

 

10.06.

 

Iszkaszentgyörgy-Kincsesbánya

 

Óhajom egész hamar teljesült. Okt. 6.-n kicsit hűvösebb, de napos, szeles időben 1 órakor P.-val elvitettem magam - kutyástul- az iszkai fenyves előtti füves domboldalra.

Az óhajtott terv a P jelzésen felénk eljutni, s onnan vissza hozzánk.

 

Kicsit elbíztam magam, nem kerestem meg a múltkor látott jelzést, csak nekiindultam rikító, csicsás pulcsimban. Általában feltünő felsőben járok a sűrű erdőben, nehogy már valami Panpalini nagy vadnak nézzen.

 

 

 

 

Jó iramban haladtam, a táj lenyűgöző, de már  láttam, elbaltáztam az irányt. Túl mélyen  alul mentem, ezért egy üres telken  felmásztam egy magasabban lévő szélesebb útra. Ez hétvégi házas övezet volt, de naggyon hosszúú. 900-as házszámok , villany, ugató kutyák. Feltünő sok eladó ház. Először bíztam benne jobbra elkanyarodik az út felfelé, de nem akart. Kerestem egy üres telket, amin megint felmásztam, s a bokrok, majd fák között kijutottam az áhított P jelzésű útra. 

Innentől már gyerekjáték volt az egész. Jártam is erre régebben, hamarosan a  régi bauxit bánya maradványainál voltam. 

 

 

 

 

 

 

 

Közelebb nem mertem menni, hisz Tilos a belépés! egyértelműen kint van. Nem akartam valami gödör fogságába  esni.  

 

Meglepően jó nagy dagonyázó helyet találtam.  Biztos  vadászok alakították ki, nagyon szabályos négyzet.

 

 

 

Negró ihatott bőven, hisz utána az úton is akkora pocsolyák  voltak, alig tudtam kikerülni. Jó nagy eső lehetett erre.  

 

Erdőszéleken már látszanak az ősz színei, de beljebb azért a zöld az úr. 

 

Több helyen láttam szaladgáló őzeket, de megörökíteni nem sikerült. 

 

 

 

 Végül a P jelzés beér a K-be, de innen már én ezeket elhagytam, s  rövidebb úton, végül  egy hasadékon mentem haza. Ott már elég sötét volt, de innen  kiérve napsütésben mentünk hazáig. 

 

Szép út volt.

 

Vittem a lépésszámlálóm:     8248 lépés,  7.7  km.   

Ez hozzávetőleges érték,  az ütemes lépést számlálja. 

 

 

 09.30. 

 

Iszkaszentgyörgy fenyves

 

Sokszor voltam már itt.

 

Nagyon szép , jó nagy fekete fenyők között  vezet a P jelzésű út. Innen telepített fenyőkben lehet bóklászni. Mivel 3 óra után indultam kutya nélkül gyorsan haladtam. Nagy melegben találtam pár öreg  szemcsésnyelű fenyőtinórú gombát, nem is keveset. Jaj de sajnáltam ide is későn érkeztem  gomba ügyileg.  Viszont ....több helyen láttam fehér szegfűt. Erről azt kell tudni, minden vadon élő fehér szegfű védett.  

 

 

kései szegfű

 

Nem azért kései mert szeptember végén találtam.  Mészköves élőhelye miatt nevezik így. Soha nem láttam még. Már megérte eljönni. 

 

 

 

 

Eddig nem mentem még ki a fenyvesből, most kicsalt a délutáni verőfény. Egy  kiszáradt, füves domboldalra jutottam.  

 

 

 

 

 

 

Gyönyörű kilátás nyílt

 

 

 

 

 Fehérvárcsurgó felé,       háttérben a Vértes 

 

 

 

 

 

Kincsesbánya felé      Somosmál - fele  Iszkaszentygyörgy, fele  Kincsesbánya

 

 

 

 

 

Felsőkincses felé.             Nappal szemben ilyen lett

 

 Újabb védett  virágot találtam itt, amit eddig soha nem láttam. 

 

 

 

árlevelű len

 

 És még jó pár gyönyörűséges virág, amik igazándiból nyáron nyílnak. 

 

 

 

 

 

 

Fotózás közben   egy kövön megláttam  a P jelzést. Azt tudom ,felénk is látni, sőt sejtem is hova vezet ez az út. 

 

De jó lenne 1x kipróbálni !!!!!